Vérszegénységet okai:

• vörösvértestek csökkent képződése: B12 vitaminhiány, vashiány, csontvelő betegségek, krónikus betegségek (fertőzések, daganatok), felszívódási zavarok-bélbetegségek
• fokozott pusztulása: vörösvértest defektusok, vörösvértesten kívüli tényezők (gyógyszerek, fertőzések, autoimmun betegségek)
• vérzés

A vérszegénység tünetei

A vérszegénység tünetei rendkívül szerteágazóak:

• sápadtság,
• hajhullás,
• lapos köröm,
• szapora szívdobogás,
• fizikai teljesítő képesség és koncentrációs képesség csökkenése.

Mivel ezek a tünetek számos más betegség esetén is fennállhatnak, orvosi kivizsgálás szükséges.

Mit tegyek, ha vérszegénységre gyanakszom?

Első lépéskéként - leginkább a háziorvos vagy hematológus javaslatára - részletes laborvizsgálat történik, mely alapján meghatározható a vérszegénység típusa, ezt követően a beteget a megfelelő szakorvosi (hematológiai, gasztroenterológiai, urológiai, nőgyógyászati) vizsgálatra utalják.

Amennyiben a vérvizsgálat alapján vérvesztéses eredetű vérszegénység valószínűsíthető, fontos meghatározni a vérvesztés forrását, a kivizsgálás a továbbiakban egyéb szakorvosi vizsgálatokat tehet szükségessé. Székletvér teszt pozitivitása esetén gasztroenterológiai vizsgálat, endoszkópos kivizsgálás javasolt, véres vizelet miatt urológiai kivizsgálás, valamint egyéb esetekben nőgyógyászati kivizsgálás is szükségessé válhat.

Hogyan kezelhető?

A vérszegénység terápiáját, a háttérben meghúzódó ok tisztázása és kezelése jelenti. Leggyakoribb esetben a vashiányos vérszegénység áll fenn, melyet az esetleges gyomorbélrendszeri, urológiai vagy nőgyógyászati vérvesztés kizárását követően, hónapokig tartó vaspótlással lehet kezelni. A vörösvértest károsító tényezők esetén, azok azonosítása (gyógyszerek vagy fertőzés) és kiiktatása a legfontosabb feladat.

Megelőzhető-e a vérszegénység?

A vérszegénység megelőzésében az egyik legfontosabb feladat a háttérben fennálló betegség megfelelő kezelése, rendszeres orvosi gondozása, valamint kiemelendő a megfelelő vas bevitel különösen a megnövekedett vas igény esetén (várandósság, szoptatás, serdülő kor).