Milyen tünetei lehetnek a Buerger-kórnak?

Milyen tünetei lehetnek a Buerger-kórnak?

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
A Buerger-kór a végtagok kis- és közepes méretű artériáinak (és gyakran velük együtt a vénáknak is) a gyulladása, vérrögösödése, egyes esetekben következményes elzáródása.

Kiket érint a betegség?

A Buerger-kór egy viszonylag ritka betegség, ami jellegzetesen fiatal dohányosokat érint. Előfordulása leggyakoribb 20-40 éves kor között, és jellemzően férfiakat sokkal gyakrabban érint.

Milyen tünetei lehetnek a Buerger-kórnak?

  • Vérellátási zavar következtében a végtagok hűvösek, gyakran elszíneződnek (kifehérednek, elkékülnek).
  • Égő érzés, fájdalom, izomgörcs, bizsergés, érzészavar, zsibbadás az érintett végtagon.
  • Az érintett végtagon a bőr elvékonyodása, kisebesedése, kifekélyesedése.
  • Amennyiben a vénák is érintettek, vándorló felületi visszérgyulladás is látható lehet.
  • A tünetek általában az ujjakon (kéz vagy láb ujjain) kezdődnek és onnan haladnak „felfelé”.
  • Kezdetben a panaszok leginkább terhelésre, mozgásra jelentkeznek. 

Hogyan diagnosztizálható a Buerger-kór?

A Buerger-kór gyanúja leggyakrabban a kórtörténet, jellegzetes panaszok és fizikális vizsgálat során talált eltérések alapján merül fel. A diagnózis felállításához a legtöbb esetben szükség van érfestésre, mely jellegzetes képet mutat: viszonylag simafalú artériák mellett éles határú elzáródás látszik. Néhány esetben szükséges lehet szövettani vizsgálat is a diagnózis megerősítéséhez, mely során azonosítható az érfal jellegzetes gyulladásos képe. A kivizsgálást és kezelést leggyakrabban belgyógyász, angiológus végzi.

Hogyan kezelhető a Buerger-kór?

  • Életmódváltás: az érintett betegnek a dohányzást minél hamarabb teljes mértékben abba kell hagynia. Amennyiben a beteg nem hagyja abba a dohányzást, a betegség progressziója sok esetben nem állítható meg, és az amputáció elkerülhetetlenné válik. A dohányzás elhagyása mellett előnyös lehet a rendszeres, de nem túl megerőltető testmozgás is (pl.: séta, kerékpározás).
  • Fizikai kímélet: az érintett végtagot óvni kell a túlzott hidegtől, sérülésektől, irritáló anyagoktól. Alsó végtagi érintettség esetén oda kell figyelni a megfelelő, kényelmes lábbeli kiválasztására.
  • Gyógyszeres kezelés: egyes esetekben szükség lehet gyógyszeres értágító kezelésre, illetve véralvadást befolyásoló készítmények használatára is.
  • Műtéti kezelés: bizonyos esetekben szóba jöhet sebészi beavatkozás is, mellyel javítani próbálják a végtag vérellátását. Súlyos, előrehaladott esetekben sajnos az érintett végtag amputációjára lehet szükség.  
Hasznos lehet
Miért ne diétázzunk ételallergia vizsgálat előtt?
Görcsöl, puffad vagy megy a hasad bizonyos ételek fogyasztása után? Ha tartósan fennállnak ezek a kellemetlen tünetek, és felmerül az ételallergia gyanúja, érdemes utánajárni, hogy mi okozza...
Hogyan segítsünk barátunkon, ha pánikrohama van?
Mit tehetünk, ha családtagunk vagy barátunk pánikrohamot kap? Tudunk-e valahogy segíteni neki, vagy van-e olyan dolog, amit semmiképp ne tegyünk ilyenkor?
Porckorongsérv - Mikor van szükség műtétre?
Élete során valószínűleg mindenkinek volt már – vagy lesz – porckorongsérve, ami az esetek kis hányadában jár klinikai tünetekkel, például nagy fájdalommal, de csak a panaszosok kevesebb mint...
Miért alakul ki egyre több fiatalnál a porckorongsérv?
Az ülőmunka, illetve a mozgásszegény életmód kedvez a sérv kialakulásának, és az utóbbi években megfigyelhető, hogy a jellemzően középkorúaknál kialakuló betegség már a 20 éven aluliak körében is...