MR-vizsgálat

MR-vizsgálat

1 perces olvasási idő
Szerző: Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar,
A mágneses rezonancia vizsgálat meghatározó jelentőségű a képalkotó diagnosztikában. Az MR valós idejű, háromdimenziós kép alkotására képes az emberi testről, ami nem jár sugárterheléssel, nincs ismert káros hatása és fájdalommentes.

Az MR-t (vagy MRI) elsősorban a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzák, továbbá a nyak, a mellkas, a has és a kismedence vizsgálatára is kiválóan alkalmas.

Teendők az MR-vizsgálat előtt

Az MR-vizsgálat jellemzően nem igényel speciális előkészületet, azonban a hasi és kismedencei vizsgálat előtt 6-8 órával nem szabad ételt fogyasztani.

A vizsgálat megkezdése előtt válaszolni kell az egészségi állapottal kapcsolatos kérdésekre. A vizsgáló helységben állandó, erős mágneses tér van, ezért alapvető fontosságú, hogy belépés előtt minden, a testen viselt vagy a ruházatban lévő fémtartalmú tárgyat az öltözőben kell hagyni! Feltétlenül tájékoztassuk a vizsgálatot végző személyt, ha korábbi műtét során bármilyen mágnesezhető anyag beültetésre került! A mágneses térben a fémtartalmú anyagok elmozdulhatnak, felforrósodhatnak, károsodhat működésük, ami a páciensre veszélyt jelenthet, vagy akár a készüléket is károsíthatja!

Az MR-vizsgálat menete

A páciensnek fel kell feküdni a vizsgálóasztalra: általában hanyatt (néhány esetben hason) fekve történik a vizsgálat. A megfelelő pozíció beállítása után a vizsgálóasztalt beemelik a mágnescsőbe.

Bizonyos esetekben a vizsgálat elvégzése során szükség lehet kontrasztanyag beadására is, ami egyeseknél kisebb allergiás reakciót válthat ki - ez ritkán fordul elő és jól kezelhető.

Beépített mikrofonon és hangszórón keresztül lehet kommunikálni a vizsgálatot végző személlyel, aki kamerán keresztül követi a vizsgálatot. A gép működése hangos, kopogó-berregő zörejjel jár, ami füldugóval csökkenthető. A vizsgálat időtartama testtájtól függően 15-60 perc. Az egyes mérési sorozatok alatt (2-4 perc) mozdulatlanul kell feküdni, ezt a vizsgálatot végző személy jelezni fogja. Az elkészült felvételeket radiológus elemzi, a vizsgálat eredményéről és a további teendőkről a kezelőorvos ad tájékoztatást.

Mikor nem végezhető el az MR-vizsgálat?

  • a terhesség első trimeszterében;
  • a pacemakerrel rendelkezőknél
  • ha a páciensben a korábbi műtétek során nem MR kompatibilis fém került beültetésre (2000 óta kizárólag MR kompatibilis fémeket használnak beültetésnél).

Amennyiben szükséges az MR-vizsgálat elvégzése, mindenképpen konzultáljunk a kezelőorvosunkkal.

(Bói Bernadett, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

Útmutató

  • Az MR valós idejű, háromdimenziós kép alkotására képes az emberi testről. Elsősorban a koponya, a gerinc és az ízületek betegségeinek vizsgálatára alkalmazzák, továbbá a nyak, a mellkas, a has és a kismedence vizsgálatára is kiválóan alkalmas.
  • Az MR-vizsgálat jellemzően nem igényel speciális előkészületet.
  • A vizsgálat időtartama testtájtól függően 15-60 perc. 
  • Az elkészült felvételeket radiológus elemzi, a vizsgálat eredményéről és a további teendőkről a kezelőorvos ad tájékoztatást.
MR-vizsgálat - Részletesen a témáról
Mit tegyek, ha pajzsmirigybetegségre gyanakszom?
A pajzsmirigy, az általa termelt hormonokon keresztül szervezetünk számos pontján fejti ki hatását (anyagcsere, emésztés, szívműködés, menstruációs ciklus, fertilitás, hőháztartás), ebből kifolyólag rendellenes működése szerteágazó tüneteket okozhat. Hogyan ismerjük fel a pajzsmirigy betegséget?
Mit tegyünk stroke esetén?
A stroke hazánkban évente hozzávetőlegesen 40-50 ezer embert érint. A Stroke Szövetség Európáért előrejelzése alapján az Európai Unió területén várhatóan több mint 800.000 esettel kell majd számolni 2035-re.
Hogyan előzzük meg az újabb stroke kialakulását?
Stroke-on átesetteknél akár tízszeresére is növekedhet egy újbóli stroke kialakulásának kockázata. Hogyan előzzük ezt meg?
Hogyan segítsük demens hozzátartozónkat?
Az Alzheimer-kórban szenvedők a betegség előrehaladásával elvesztik mindennapi tevékenységeik ellátásának a képességét, és mások segítségére szorulnak. Néha azonban nem egyszerű eldönteni, hogy miben és mennyit segítsünk. Mit tegyünk ilyenkor?
Milyen neurológiai tüneteket okozhat a Covid-19?
Nagy nemzetközi kutatások tanulsága szerint a COVID-19 fertőzésen átesett betegek közel harmadánál mutatkoznak hosszútávú neurológiai, vagy pszichiátriai tünetek. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a neurológiai kivizsgálás jelentőségéről beszélt.
7 dolog, amit ne mondjunk egy demens betegnek
A demenciával vagy Alzheimer-kórral élő szerettünkkel történő kommunikáció időnként kihívásokat rejt magában. A türelem gyakorlása ezekben a helyzetekben ugyan nehéz lehet, ám célravezető. Ehhez nyújt segítséget az alábbi lista, ahol hét olyan kijelentét olvashatunk, amit sose mondjunk egy demenciával élőnek.
Miért lehet feszültebb télen a demens beteg?
Ahogy egyre rövidebbek és szürkébbek a nappalok, azt találhatjuk, hogy a demenciával élő hozzátartozónk gyakran feszültebb, agitáltabb vagy épp lehangoltabb. Mit tehetünk ilyenkor?
Mire figyeljünk az ünnepek alatt?
Az ünnepi időszak beköszöntével mindannyiunknak jól esik egy kis pihenés és az elszakadás a pörgős hétköznapokból. Mire figyeljünk ilyenkor egészségünk szempontjából?
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Villámkérdés - Ellenőrizd tudásod!
Milyen teendők vannak a vizsgálat előtt?
Hasznos lehet
Mik is azok a szívenzimek?
A „szívenzimek”, azaz szív eredetű biomarkerek („szív-markerek”) olyan enzimek, fehérjék és hormonok, melyek emelkedett szintje a szívizom különböző eredetű sérüléseivel hozható összefüggésbe.
Milyen gyakran javasolt a tüdőszűrés?
A tüdőszűrés (másnéven mellkasröntgen), olyan képalkotó eljárás, melynek során vizsgálhatóak elsősorban a tüdők és a mellhártya elváltozásai, emellett tisztább képet kaphatunk a tüdő érrendszeréről...
Mit kell tudni a terhességi ultrahang vizsgálatokról?
A terhességi ultrahang vizsgálatok sugármentes, biztonságos és megbízható eljárások, bármikor megismételhetőek, és viszonylag gyors diagnózist adnak a hagyományos kétdimenziós képalkotással.
Mi okozhatja a vizelet elszíneződését?
A vizelet a vesék kiválasztó működésének eredménye, mely egészséges körülmények között víztiszta, szalmasárga színű. Előfordulhatnak azonban olyan állapotok, melyek a vizelet színének megváltozását...