A tüdőszűrés minden 18. életévüket betöltött személynek ingyenesen elérhető; 40 éves kor felett minden panaszmentes személynek ajánlott évente egyszer, bizonyos munkakört ellátók számára viszont kötelezően elvégzendő vizsgálat (egészségügy, vendéglátás). Mivel bizonyított tény, hogy az azbeszt, az arzén-, króm- és nikkel vegyületek, a többgyűrűs szénhidrogének, és a radon inhalációja tüdőrákot okozhat, ezen munkakörben dolgozók számára, figyelmet kell fordítani a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésére, megvédve a dolgozók egészségi állapotát.

A tüdődaganat a leggyakoribb daganatok közé sorolható. A dohányzás 85%-ban felelős a kialakulásáért, az általános légszennyezés 5%, munkahelyi ártalmak 8%, örökölt hajlam és egyéb tényezők pedig 2%-ban felelősek. Elmondható, hogy azoknál is diagnosztizálható betegségről beszélünk, akik életük során 1 szál cigarettát sem szívtak el, viszont mivel ezen esetek száma igen alacsony, a dohányzás leszokását javasolják a szakemberek annak érdekében, hogy a tüdődaganatok számát csökkenteni lehessen. Ez a betegség azért is veszélyes, mert a lappangási ideje a dohányzás kezdetétől kb. 30-40 év.

A szűrés menete

A páciens a vizsgálat előtt felső testéről minden ruhát eltávolít az ékszerekkel egyetemben, ugyanis a nyaklánc hagyhat olyan árnyékot a röntgen képen, amely álpozitív eredményt vonhat maga után. A röntgenfelvételhez az asszisztens állítja be a beteget, derekára pedig egy sugárvédő kötényt helyez. Fontos, hogy a beteg a vizsgálat közben mozdulatlan maradjon és kövesse a légzésre vonatkozó utasításokat. A vizsgálat teljesen fájdalommentes, az egyedüli kényelmetlenséget a páciens előtti röntgenfal hidegsége okozhatja.

Eredmény

Minden esetben írásos lelet készül, melyet a páciens a vizsgálat végén kézhez kap. Az eredmény általában könnyen értelmezhető, leírja a vizsgálat során talált elváltozás(ok) méretét, elhelyezkedését, szerkezetét, valamint, hogy milyen további vizsgálatok szükségesek. Ez jelenthet ultrahangos vizsgálatot, citológiai mintavételt. Az ultrahang elsősorban a májáttétek kizárásához szükséges. 

Citológiai vizsgálat

A szövettani vagy citológiai (sejttani) vizsgálathoz mintát kell venni a daganatból, mely történhet hörgőtükrözéssel (bronhoszkópia), vagy a mellkasfalon át a daganatba vezetett vékony tűvel. A bronhoszkópia a légcsőnek és ágainak, a hörgőknek belülről való megtekintését jelenti. A  felnőtteknél használt műszer 6 mm-nél vékonyabb, üvegszáloptikás hajlékony eszköz. A vizsgálat általában helyi érzéstelenítéssel, ritkán altatásban történik. A műszert az orr, torok és gége lidocain spray-el történő érzéstelenítése után orron vagy szájon át vezetik a gégén át a légcsőbe majd a hörgőkbe. A bronhoszkópia fájdalmatlan. Az érzéstelenítés során a torokban csípő érzés, gombócérzés, olykor hányinger jelentkezik. A vizsgálat alatt fellépő köhögés a műszeren át beadott érzéstelenítővel megszüntethető. A vizsgálat ideje 2-5 perc.

Pulmonológiai szakrendelés

Lehetnek olyan esetek, amikor az évenkénti szűrés mellett tapasztalhat olyan panaszokat, melyek aggodalommal töltik el. Amennyiben a következő panaszokat tapasztalja, keressen fel pulmonológiai szakrendelést:

• Nehézlégzés
• Mellkasi fájdalom
• Éjszakai izzadás, fulladás
• Fokozott váladékképződés
• Köhögés

(Madai Alexandra, Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar)

Források:

• Tüdőszűrés / Mellkas röntgen
• Lantos Ákos - A tüdőrákról
• Tájékoztató a tüdőszűrés változásáról

Útmutató

• A tüdőszűrés (másnéven mellkasröntgen), olyan képalkotó eljárás, melynek során vizsgálhatóak elsősorban a tüdők és a mellhártya elváltozásai, emellett tisztább képet kaphatunk a tüdő érrendszeréről, a szív bizonyos megnagyobbodásáról, illetve a bordák hátsó részeiről.
• A vizsgálat teljesen fájdalommentes, az egyedüli kényelmetlenséget a páciens előtti röntgenfal hidegsége okozhatja.
• Minden esetben írásos lelet készül, melyet a páciens a vizsgálat végén kézhez kap.