Ennek a magas számnak az egyik oka lehet, hogy az érintettek a tüneteket gyakran hajlamosak elbagatellizálni, mivel a stroke nem jár külön fájdalommal, így a betegek gyakran nem kérnek segítséget, nem hívnak mentőt és nem fordulnak orvoshoz.

Hogyan ismerjük fel a stroke-ot?

A stroke tünetei közé tartoznak:

• Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedtség, ami az arcot is érintheti
• Hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar
• Hirtelen bekövetkező látászavar
• Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
• A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar

Mit tegyünk stroke esetén?

Ha az összes tünet egyszerre áll fent, elképzelhető, hogy TIA-ról van szó (átmeneti iszkémiás roham) ez az agyi véráramlás átmeneti zavarát jelenti. Fennállása során a beteg a tudatát nem veszti el, azonban beszéd-, látászavara, vagy akár bénultság alakulhat ki. Az esemény nem tart sokáig,  csupán néhány percig, mely után az összes tünet magától megszűnik. Ne vegyük félvállról a jelenséget, a TIA a stroke egyik legfontosabb előjelének tekintendő, hívjunk mentőt, vizsgáltassuk ki magunkat.

Fontos!

Fontos tudni, hogy iszkémiás stroke esetén mindössze 3 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Ez az idő különösen jelentős a stroke kimentelének szempontjából, mivel a percek múlásával egyre több idegsejt sérülhet. Minél később kerül sor a beteg ellátásra, annál súlyosabbak lehetnek a stroke következményei: maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, sőt gyakran rokkantság is kialakulhat. Azoknál akik már egyszer átestek stroke-on, az egészséges emberhez képest tízszeresére növekszik egy újbóli stroke kialakulásának kockázata.

Mit tehetünk még?

A stroke korai felismerésével, megfelelő terápiával, gyakori ellenőrzéssel és orvosunkkal való rendszeres egyeztetéssel sokat tehetünk a betegség kedvezőbb kimeneteléért, a jobb életminőség eléréséért és a másodlagos stroke megelőzéséért.