Szívdobogás érzés

Szívdobogás érzés

1 perces olvasási idő
Szerző: Dr. Kósa Krisztina, belgyógyász
A szívdobogás érzés a szívverés szubjektív megélése, mely nem minden esetben utal betegségre, azonban, ha gyakran fordul elő nyugalomban, illetve kis fizikai terhelés hatására, vagy egyéb kísérő tüneteket is tapasztalunk, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Mi okozhatja?

Szívdobogás érzéssel járó panaszokat eredményezhetnek az alábbi kórképek:

  • Szív eredetű:szívritmuszavar, szívelégtelenség, koszorúér betegség, billentyű betegség.
  • Nem szív eredetű: magasvérnyomás betegség, pajzsmirigy túlműködés, vérszegénység, tüdőbetegség, cukorbetegség, egyes gyógyszerek és tudatmódosító szerek használata.

Mivel a szívdobogás érzés hátterében számos kórkép állhat, a diagnózis felállításának egyik sarokköve a megfelelő kórtörténet felvétele, tehát át kell beszélni a pácienssel a panaszok időtartamát, az esetleges kísérő tüneteket (izzadás, szédülés, mellkasszorítás, remegés, gyengeség), ismert betegségeket, családban előforduló betegségeket, szedett gyógyszereket.

Diagnózis

A szív eredetű okok kizárása céljából kardiológiai kivizsgálás szükséges. A szívgyógyászati vizsgálatok során EKG, 24 órás holter EKG, szív ultrahang segítségével lehet tájékozódni az esetleg ritmuszavarok fennállásáról vagy a szív egyéb strukturális eltéréseiről.

Amennyiben szív eredetű ok nem igazolódott egy részletes labor vizsgálat, valamint egyéb szakorvosi (pl. endokrinológiai, diabetológiai, haemagtológiai, tüdőgyógyászati vizsgálat) és képalkotó vizsgálatok (pl. mellkas röntgen, hasi és nyaki ultrahang, CT és MRI vizsgálatok) segíthetnek a kiváltó ok tisztázásában.

Probléma esetén, forduljunk orvoshoz!

Összefoglalva szívdobogásérzéssel járó panaszok esetén mielőbb kardiológiai szakorvosi vizsgálat szükséges. Szív eredetű ok hiányában további szakorvosi vizsgálatok elvégzése javasolt.

Útmutató

  • A szívdobogás érzés a szívverés szubjektív megélése, mely nem minden esetben utal betegségre.
  • Szívdobogás érzés hátterében számos kórkép állhat, ezért panasz esetén minden esetben érdemes orvoshoz fordulni.
  • A szív eredetű okok kizárása céljából kardiológiai kivizsgálás szükséges. Amennyiben szív eredetű ok nem igazolódott egy részletes labor vizsgálat, valamint egyéb szakorvosi (pl. endokrinológiai, diabetológiai, haemagtológiai, tüdőgyógyászati vizsgálat) és képalkotó vizsgálatok (pl. mellkas röntgen, hasi és nyaki ultrahang, CT és MRI vizsgálatok) segíthetnek a kiváltó ok tisztázásában.
  • A kezelés a kiváltó okok jellegétől függ.
Szívdobogás érzés - Részletesen a témáról
Sportolás magas pulzussal
A rendszeres testmozgás kiemelkedően fontos szerepet játszik egészségünk megőrzésében, hiszen jelentősen csökkenti számos szervi megbetegedés, köztük például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
Hogyan sportoljunk szívritmuszavarral?
A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció, mely a népesség 1-2 százalékát, Magyarországon mintegy 200,000 embert érinthet. Mire figyeljünk, ha sportolni szeretnénk szívritmuszavarral?
Mire figyeljünk, ha szívgyógyszereket szedünk?
Azok, akik szív-érrendszeri betegségük miatt gyógyszerrel tudják rendezni értékeiket, megállítani az állapotromlást, csökkenteni a tüneteiket, többnyire egy életen át tartó gyógyszerszedésre kell, hogy berendezkedjenek.
Hogyan előzhető meg a szívbetegségek kialakulása?
A szívbetegségek megelőzése mindig az egyén saját felelősségén múlik, mennyire figyel oda önmagára, és mennyire tartja fontosnak saját egészségét. Mit tehetünk a szívbetegségek megelőzéséért?
Mit tegyek, ha magas vérnyomás betegségre gyanakszom?
A magas vérnyomás (hipertónia) egy rendkívül gyakori és veszélyes népbetegség. A WHO legfrissebb adatai szerint 1.13 milliárd embert érint világszerte. Mit tegyünk, ha a magas vérnyomás tüneteit észleljük magunkon?
Veszélyes vagy hasznos a sport szívelégtelenség esetén?
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, sportorvos, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, mire érdemes figyelni szívelégtelenség esetén sportolás közben.
Hogyan előzzünk meg egy második infarktust?
Az első infarktus után a páciensek legtöbbször nem tudják, milyen életmóddal élhetnének biztonságosan teljes életet. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú kardiológiai gondozásról beszélt, amelynek alapjai a következők.
Szívelégtelenség - A nők nagyobb veszélyben vannak
A szívelégtelenség a 65 év feletti lakosság körülbelül 10%-át érinti, ezért nagyon fontos az alap betegségek megfelelő és időben történő kezelése, melynek fontos eszköze a gyakori szűrés, kivizsgálás. A szívelégtelenség a legtöbb esetben krónikus, lassan kialakuló betegség.
Hasznos lehet
Kevés vizelet: betegséget is jelezhet?
A túl kevés vizelet legegyszerűbb oka, hogy keveset iszunk, de betegség is okozhat ilyen tünetet.
Mi okozhat szaglászavart?
A koronavírus egyik legjellemzőbb tünete az ízérzékelés elvesztése és szaglászavar, így nem csoda, ha ez jut eszünkbe először, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, ám fontos tudni, hogy számos olyan...
Mikor gondoljunk magnéziumhiányra?
A vitaminok és ásványi anyagok megfelelő pótlása elősegíti szervezetünk optimális működését. Ásványi anyagok közül a magnéziumnak kiemelt jelentősége van, hiszen többek között részt vesz az idegek...
Mitől alakul ki az AIHA?
Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet.