Mit hihetünk el a COVID-19-el kapcsolatban?

Mit hihetünk el a COVID-19-el kapcsolatban?

Mit hihetünk el a COVID-19-el kapcsolatban?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.10.21.
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász
A 2019-ben kiinduló COVID-19 pandémia a mai napig jelen van mindennapjainkban, életünk számos területén jelentős hatással bír, így nem csoda, hogy a rengeteg információ között sok tévhit terjed megnehezítve a tájékozódást. Mit hihetünk el, és melyek a valódi tévhitek a koronavírussal kapcsolatban?

A Sars-CoV2 vírust laborban kreálták egyfajta biológiai fegyverként.

A tudósok mai napig kutatják ennek lehetőségét, de valószínűtlen ez az elmélet. Sokkal inkább életszerűbb az a természetben egy abszolút nem ritka folyamat, hogy a vírus egy más állatfajról (ebben az esetben vsz. denevérről) jutott át az emberi szervezetbe.

A Sars-CoV2 elleni vakcinák nem biztonságosak, mivel gyorsan fejlesztették ki.

Itt az állítás már ott valótlan, hogy „gyorsan” fejlesztették ki ezeket a vakcinákat. A SARS és MERS járványokat követően, már akkor megkezdődtek a coronavírus azon típusai ellen a vakcina fejlesztések, melyek jelentősen megkönnyítették a mostani vakcinák létrehozását. Valamint fontos leszögezni, hogy ezek az folyamatok nagyon szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlanak. Szintén fontosnak tartom kiemelni azt is, hogy az egyes vakcina típusok elkészítése egyfajta séma szerint történik, tehát nem kellett teljesen új folyamatokat felfedezni egy új védőoltás kifejlesztése céljából.

A COVID 19 elleni vakcina által coronavírusos lehetek.

Jelenleg nincs forgalomban olyan vakcina, mely élő vírust tartalmaz, így egyik vakcina típus által sem lehetünk coronavírussal fertőzöttek.

A COVID 19 vakcina fokozza az infertilitás és a vetélés kockázatát.

A várandós és szoptatós kismamák körében alkalmazható oltások az mRNS alapú Pfizer és Moderna vakcinák. Jelenleg már több mint 35000 kismama adatainak birtokában nem magasabb a vetélés és a fejlődési rendellenességek kockázata, mint egy átlagos terhes populációban. Ugyanez elmondható az infertilitásról is.

A nyájimmunitás előbb-utóbb úgy is lassítja a járvány terjedését.

Sajnos a COVID 19 megbetegedést követően csak 3-9 hónapnyi természetes védettségről beszélhetünk, mely nem elég ahhoz, hogy hosszútávon megfékezze a pandémiát. Nem beszélve arról, hogy egy megfelelő nyájimmunitás eléréséhez legalább a populáció 70%-nak át kell esnie a betegségen, ami rengeteg kórházban ápolt beteget, még több halálesetet és még drasztikusabb gazdasági következményeket eredményezne.

Vitaminokkal és ásványi anyagokkal gyógyítható a betegség.

Az immunrendszert támogató vitaminok (C és D vitmain) hozzájárulhatnak a betegség enyhébb formában történő lezajlásához, de önmagukban bizonyítottan nem gyógyítják a már kialakult coronavírus fertőzést.

Sóoldatos orrtisztítás megvéd a COVID 19 fertőzéstől.

Sajnos jelenleg semmilyen adat nem támasztja alá, hogy bármilyen előnyös hatással bírna a sóoldatos orrspré használata coronavírus fertőzés megelőzése szempontjából.

Allergiás vagyok, ezért nem kaphatok COVID 19 elleni vakcinát.

Ez a kijelentés így általánosságban nem igaz. Amennyiben ismert allergia áll fenn az oltóanyag valamely komponense ellen, abban az esetben más típusú vakcinát szükséges alkalmazni.

Negatív lett a COVID tesztem, így biztosan nem vagyok fertőzött.

Sajnos előfordulhat, hogy a teszt lappangási idő alatt lett levéve, amikor még nincsen jelen a vírus olyan mennyiségben a légutak nyálkahártyáján, így előfordulhat, hogy egy negatív teszt levételét követő pár nappal tünetei alakulhatnak ki az embernek. Emiatt fontos a fegyelmezett maszk használat, mely csökkenti a vírus terjedésének esélyét.

Bővebben
Kapcsolódó témák
Szerző: Dr. Kósa Krisztina belgyógyász Megjelenés dátuma: 2021.10.21.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Krioablációs eljárás
Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokon roncsolják. Mit lehet...
Oltatni vagy nem oltatni?
Az immár több mint két éve húzódó, szinte napról napra változó vírushelyzetben kismamaként még nagyobb kihívás eligazodni, válaszokat találni, az oltást, a lehetséges szövődményeket, gyermekünk...
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata, azaz a hasnyálmirigyrák egy egyre gyakoribb, különösen agresszív lefolyású daganattípus. Mennyire gyakori a betegség, milyen tünetei lehetnek, hogyan...
Szemkárosodás
Az UV-sugárzás káros hatása egyértelműen összefüggésbe hozható a szürkehályog, a retinabetegségek és a szaruhártya-problémák kialakulásával. Télen, nagyobb magasságban, napsütésben, a hó fehér...