Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

A helyzetváltoztatással összefüggő szédülést gyakran egy betűszóval jelölik: BBPV. Ez egy angol megnevezésre utal: benign paroxysmal positional vertigo. Ez magyarul jóindulatú, rohamokban jelentkező, a fej helyzet változtatásával összefüggő forgó szédülésnek fordítható, aminek számos oka lehet. Ezek közé tartozik:

• az akár banális fejsérülés,
• belsőfül betegség,
• hosszú ideig tartó fekvés,
• csontritkulás,
• cukorbetegség,
• fülműtétek,

de az esetek nagyobb részében a közvetlen ok homályban marad.

Mi okozza a BBPV-t?

A BBPV-nek nevezett szédülés oka, hogy a belső fülben elhelyezkedő, az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban rakódnak le olyan kristályok, amelyek az egyensúlyozó szerv kóros ingerelhetőségét okozzák. Fejmozgásra, helyzetváltoztatáskor ezek olyan erős izgalmi állapotot hoznak létre, ami rövid, heves forgó szédülést okoz. A szédülés – a részecske nagyságától, az ülepedés sebességétől, a kórkép fennállásának idejétől, és feltehetően számos más tényezőtől függően – az igen enyhétől az „ijesztő” erősségűig terjedhet.

Meddig tart?

Ez a fajta szédülés általában kevesebb, mint két percig tart, és két esemény közt jellemzően tünetmentes a páciens, bár előfordul olyan állapot is, amikor valaki többnyire úgy érzi, felborult az egyensúly-érzéke.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A szédülés mellé olyan tünetek is csatlakozhatnak, mint a zavartság, a hányinger, hányás, járási és mozgási nehézség, ritkábban fejfájás, látási-, hallási problémák, ájulás érzés, zsibbadás, végtaggyengeség, beszédzavarok. Bár a BBPV általában jóindulatú betegség, éppen a kapcsolódó tünetek, valamint a panasz gyakori előfordulása az, ami miatt érdemes részt venni egy kivizsgáláson – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.

Forrás: Neurológiai Központ