Rossz lehelet

Rossz lehelet

1 perces olvasási idő
Szerző: doktorGO,
Rossz leheletnek sok kiváltó oka lehet, az egyik legkellemetlenebb közülük a savas reflux. Mit tehetünk a kellemetlen szájszag ellen?

Leggyakrabban a reflux okozhat rossz leheletet

A savas refluxban szenvedő betegekénél a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, esetleg a szájüregbe is. Mivel a nyelőcső alsó záróizma, amely normális esetben zárt állapotban van, a GERD-betegeknél ellazul, az emésztőrendszeri- és gyomornedveknek szabad utat enged. Ezek szaga fanyar, erős, és elég tipikus, nagyban eltér a szakemberek által használt pH skála alapú szájszagtól.

Kellemetlen szájszagot tehát magában ez is okozhat, de a maró hatású anyag egyéb károkat is eredményezhet. A rossz lehelet mellett a GERD leggyakoribb tünetei közé tartozik a torokfájás, a ciklikus böfögés, a nyelés során érzett fájdalom, a szájban érzett savanyú íz, de gyakori a vérző és gyulladt fogíny is.

A fenti tünetek bár kellemetlenek, szociális szorongást vagy zavart nem okoznak. Nem így a kellemetlen szájszag, amely extrém esetben akár visszahúzódást, emberektől való elzárkózást, depressziót is okozhat. Fontos tehát megállapítani, hogy mi okozza a rossz leheletet.

Fertőzések és szájszag

Ha ilyen problémával fordulunk orvoshoz, először bizonyára a szájban élő aneorob baktériumokra gyanakszik majd. Amennyiben ezek fejlődése megindul, és nem sikerül visszaszorítani, fertőzést okoznak, amely kellemetlen szagot generál. Ezért olyan gyakori a rossz lehelet más, komoly egészségügyi problémáknál is, mint például a fogszuvasodásnál, a gyulladt fogínynél, a súlyos fogágybetegségeknél, vagy a torok, a száj fertőzéses gyulladásánál.

Ezek a baktérium okozta fertőzések más szagot generálnak, mint a savas reflux. A szájüregbe kerülő gyomorsav szaga szokatlanul kellemetlen, szinte elviselhetetlen. Emellett rendkívül káros is, hiszen direkt kapcsolatba kerülnek a fogakkal, és eltávolítják a fogzománc bizonyos rétegeit.

Főként a nyelv és a szájpadlás felőli rész érintett, a külső réteg viszonylagos biztonságban van. A savas refluxban szenvedő betegek közben szájszárazságot is tapasztalnak, köszönhetően többek között a betegség kezelésére használt gyógyszereknek. Ez a lepedék és a fogászati baktériumok kialakulását generálja. A sérült fogzománc, és a fokozott baktériumképződés miatt nagyfokú fogszuvasodással kell számolni, amely tovább erősíti a rossz leheletet.

Mit tehetünk?

A GERD-betegek általában kedvelik a mentolos, szopogatós cukorkákat. Ezek a nyálképzés fokozásával enyhítik a szájszárazságot, csökkentik az égő érzést a szájban. Ügyelni kell azonban arra, hogy a cukormentes termékeket válasszanak, mert ezekkel kikerülhető a további fogszuvasodás. A rossz szájszagot egyéb faktorok is erősíthetik: ha a betegek nem megfelelő ételeket fogyasztanak vagy ha túl sok stresszt élnek meg, és ezt nem tudják kezelni. A szájszag mindkét fajtájára jellemző a fogínygyulladás is.

A legtöbb esetben az alkohol, a koffeintartalmú italok, esetleg ételek, a csokoládé, a zsíros, a rántott fogások, a paradicsomos élelmiszerek okoznak gondot. Ezek fogyasztását lehetőleg kerülni kell, de mérsékelni mindenképpen ajánlott.

Forduljunk orvoshoz!

A rossz lehelet tehát mindenképpen egészségügyi problémát feltételez, ezért mihamarabb orvoshoz kell fordulni a megfelelő kezelésért. Ha havonta több mint kétszer jelentkeznek a kellemetlen tünetek, keressen fel szakembert!

doktorGO Szerző: doktorGO
Hasznos lehet
Kevés vizelet: betegséget is jelezhet?
A túl kevés vizelet legegyszerűbb oka, hogy keveset iszunk, de betegség is okozhat ilyen tünetet.
Mi okozhat szaglászavart?
A koronavírus egyik legjellemzőbb tünete az ízérzékelés elvesztése és szaglászavar, így nem csoda, ha ez jut eszünkbe először, ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, ám fontos tudni, hogy számos olyan...
Mikor gondoljunk magnéziumhiányra?
A vitaminok és ásványi anyagok megfelelő pótlása elősegíti szervezetünk optimális működését. Ásványi anyagok közül a magnéziumnak kiemelt jelentősége van, hiszen többek között részt vesz az idegek...
Mitől alakul ki az AIHA?
Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet.