Mit tegyünk a gyász időszakában?

• Ne legyünk egyedül az érzéseinkkel és gondolatainkkal.
• Beszéljünk! Ne tartsuk magunkban érzelmeinket és gondolatainkat.
• Próbáljuk meg a bennünk kavargó érzéseket szóban vagy írásban megfogalmazni.
• Ehhez az kell, hogy keressük a kapcsolatot szeretteinkkel, barátainkkal, és lehetőleg minél kevesebbet legyünk egyedül.
• Ha már egy ideje gyászolunk, érdemes nemcsak a pillanatnyi érzéseinkről beszélni másokkal, hanem arról is, hogyan változtak érzéseink és gondolataink a gyász ideje alatt
• Meséljünk az elhunytról és a vele való kapcsolatunkról másoknak. Fontos, hogy elmondjuk az emlékeinket a halála körülményeiről, és arról hogy az hogyan érintett bennünket. ugyanakkor az elhunyttal kapcsolatos legtöbb élményünk nem a halálához köthető, hanem az életéhez! Meséljünk minél többet ezekről az élményeinkről is!
• Fordulhatunk sorstárs támogató szervezetekhez is (pl. Napfogyatkozás Egyesület).
• Igénybe vehetjük pszichológus, pszichiáter segítségét is. Ez mindenképpen javasolt akkor, ha a gyász tünetei mellett egyéb tünetek is megjelennek.

Mit ne tegyünk, amikor gyászolunk?

• Egy szeretett személy halálával sokszor felborul a mindennapi életünk, és újra kell terveznünk. Kerüljük el a kapkodást, önmagunk túlvállalását, vagy azt, hogy nem csinálunk semmit! Helyette apró lépésekben tervezzük meg a napi teendőinket.
• Kerüljük az alkoholt, a dohányzást, vagy bármilyen káros szert, helyette alkalmazzuk a fenti stratégiákat.
• Ne húzódjunk vissza egy képzeletbeli csigaházba, legyünk minél többet a minket támogató emberekkel.
• Ne hanyagoljuk el magunkat, még akkor sem, ha úgy érezzük nincs értelme kiöltözni és rendbehozni magunkat.
• Küzdjünk meg az elkerüléssel! Elképzelhető, hogy bizonyos helyeket, helyzeteket elkerülünk, mert túlságosan az elhunytra emlékeztetnek. Egy idő után ez sok mindenben akadályozhat bennünket, ezért érdemes ezzel tudatosan foglalkoznunk. Állítsuk az elkerült helyzeteket nehézségi sorrendbe, és tudatosan próbájuk meg felszámolni az elkerülésüket úgy, hogy először csak a legkevésbé nehéz helyzetet vállaljuk fel, és amikor az jól megy, akkor lépjünk a következőre.