A megkérdezettek egyöntetű véleménye az, hogy a járvány és a bezártság komoly negatív hatással volt pszichológiai jóllétükre. A szociális elszigeteltség miatt leginkább:

• a szorongásos és pániktünetek erősödtek fel,
• megnőtt a lehangolt, motiválatlan, depressziós kamaszok száma,
• növekedett az öngyilkossági gondolatok és kísérletek száma,
• jellemző volt a gyerekekre a kényszeresség,
• nagy számban alakult ki az evészavar több formája: voltak olyan kamaszok, akik akár 20-30 kilót híztak, míg mások önértékelési problémái anorexiához vezettek.
• alvási nehézségeket okozott a napirend felborulása és a túlzásba vitt játékhasználat,
• kisebb gyermekeknél gyakori volt a halálfélelem,
• gyakorivá vált a túlzásba vitt kézmosás.
• több esetben megjelentek a depresszív tünetek (pl.  lehangoltság, motiválatlanság), amelyet egyértelműen a szociális elszigeteltséghez, online oktatáshoz kötnek.

Sok családban maradandóak a következmények

A szakértők beszámolója szerint a hátrányos, rosszabb családi háttérrel rendelkező gyermekeket jobban megviselték a lezárások és maga a vírushelyzet is, míg azok a gyermekek, akiknek viszonylag rendezett a családi háttere, könnyebben túl fognak lépni a problémáikon. Aránytalanul rosszabb lehet a helyzet a szakiskolákban, szakközépiskolákban, mint a gimnáziumokban – mind a gyermekek mentális egészsége, mind pedig digitális képességeik terén.

Hogyan tovább?

A jövőre való tekintettel a legtöbben egyértelműen azt emelték ki, hogy több közösségépítő programra, önismereti csoportra lenne szükség, valamint a tananyag általános revíziójára, ahol a mentális egészség is nagyobb szerepet kap az iskolai keretek között.

Mit tehetünk szülőként?

A pszichológusok szerint lényeges lenne, hogy a szülők dolgozzanak saját lelki egészségükön, mert ez hat leginkább a gyerekek pszichológiai jóllétére. A gyermekek mentális egészségén emellett úgy tudnak leginkább javítani, ha:

• beszélgetnek velük,
• közös programokat csinálnak,
• illetve saját jártasságukat is fejlesztik a témában.

Forrás: UNICEF