Életmódváltás vagy gyógyszeres kezelés?

Az orvos által elrendelt kezelés kiemelten fontos, azonban ez 160/100 Hgmm alatti vérnyomásnál, szövődmények nélkül és társbetegségek hiányában kifejezetten életmódkezelés, e fölötti vérnyomásnál életmódkezelés is – a gyógyszeres kezelés mellett. Ez utóbbi általánosságban akkor indokolt, ha az életmódkezeléssel 3 hónap alatt a célérték elérése nem sikerült, illetve magasabb vérnyomásértékeknél, társbetegségek és vagy szövődmények megléte esetén.

A legfontosabb része: a mozgásterápia

Az életmódkezelés egyik része a mozgásterápia, amely magas vérnyomás esetén a lehetőleg minden nap végzett közepes intenzitású kardiomozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül.

Mit mozogjunk?

Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek, így a magas vérnyomás és koleszterinszint kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az ún. kardió edzést használták – ismerteti dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. Szinte szállóigévé vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva.

Idővel az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is.

Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagyintenzitású interval (szakaszos) tréning is szerepet kapott mind a rehabilitációban, mind a magas vérnyomás csökkentésében.

Legyünk óvatosak!

A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség. A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítésében érdemes szakorvos és mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni.