A BBPV jellegű szédülés döntően olyan mozdulatokhoz, mozgáshoz kapcsolódik, ami a fej helyzetváltoztatásával jár – a gravitációval összefüggésben. Tipikusan ilyen lehet a lefekvés, felkelés, ágyban való megfordulás, lehajlás, felnézés, és más gyors fejmozdulat.

Én forgok vagy a környezet?

A BBPV leggyakrabban olyan érzéssel jár, mintha a világ forogna körülöttünk. Ha a belső fül a tünet forrása, gyakran társul a szédüléshez ún. nystagmus is, vagyis olyan állapot, amikor a szemek kontrollálatlanul mozognak, a kiváltó októl függően meghatározott irányban. A forgó,
örvénylő érzés hasonlíthat arra, mintha most szálltunk volna le egy körhintáról, de olyan is lehet, mintha a talaj mozogna alattunk, akárcsak egy hajón lennénk. Előfordul, hogy a páciens úgy érzi például az ágyból való felkeléskor, mintha visszazuhanna, vagy lefekvéskor, mintha
átesne az ágyon.

Milyen vizsgálatok szükségesek a diagnózishoz?

A részletes anamnézis az esetek legnagyobb részében felveti a diagnózist, majd általános neurológiai vizsgálattal és provokációs teszttel (Dix-Hallpike manőver) tudunk közelebb jutni hozzá. Ilyenkor a szubjektív panaszok mellett megfigyelhetjük például az akaratlan szemmozgatást is – tudjuk meg Mező doktornőtől. A kivizsgálás során az is felmerülhet, hogy képalkotó diagnosztikára és más szakorvosok vizsgálatára is szükség van, például fül-orr-gégészére, kardiológuséra, akár ortopéd orvoséra.

Hogyan kezelhető?

Amennyiben a BBPV diagnózist állítjuk fel, akkor a kezelés legfontosabb része az egyensúly torna, mely az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakódott kristályokat különböző manőverekkel visszatereli a helyükre. Ezek a manőverek, leggyakrabban az Epley manőver, egy mozgássort jelentenek, amit a neurológus tud megtanítani. A mozgás sorozatokkal a kóros ingerelhetőség kiküszöbölhető, ami a szédülés megszűnését eredményezheti.

Forrás: Neurológiai Központ