Pánikroham

Mi is az a pánikzavar?

Az egyénben szorongás alakul ki, melynek az alábbi tünetei lehetnek:

• heves szívdobogás,
• láb vagy a kéz remegése,
• légszomj,
• verejtékezés,
• reszketés,
• mellkasi fájdalom,
• fulladás érzet,
• sápadtság,
• szédülés.

Mindezek hatására, úgy érzi, valamilyen súlyos betegsége van, még jobban megijed, egyre erősödnek a tünetek és minden ok nélkül rémálomszerű pánikroham tör elő. Fél óránál nem tart tovább, de úgy megviseli az egyént, hogy az újabb roham megjelenésétől van félelme. Ez vezet az agorafóbia kialakulásához.

Az emberek 2-3 százaléka szenved pánikzavartól (leginkább a nőket érinti), mely a pubertás kor végén és 30 év között jelenik meg. Először a testi tünetekkel kerülnek kivizsgálásra a szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri és neurológiai rendeléseken, majd kiderül, hogy nagy százaléka pánikbeteg. A pánikrohamok mögött nincsen reális ok, a rohamok 20-30 perc alatt lezajlanak.

A pánikzavar okai

Az okot még nem értik az orvosok, de feltételezik, hogy a norepinefrin nevű anyag, mely az agyi információkat továbbítja, a normálistól eltérő működésű. A zavar öröklődését sem tudták még azonosítani.

Pszichológiailag a pánikra hajlamos emberek testi reakciójukra túlzott értelmezést adnak, veszélyesnek tekintik azt. Túl sok figyelmet szentelnek Pl. a stresszes állapotban a szaporább a pulzusra, okai mögött nagy katasztrófát sejtenek. Elveszti a fejét, mert abnormálisnak tartja szívverését, pánikroham alakul ki, majd attól való félelmében, hogy az megismétlődik, saját maga idéz elő minden testi ok nélkül újabb rohamokat. Bizonyos készségek is állhatnak a háttérben, mint csökkent képesség a bizonytalanságok és tisztázatlanságok elviselésére, tendencia a saját élettani reakciók megfigyelésére, nem megfelelő megküzdési készség. Környezeti tényezők is hatnak a betegség kialakulására. A szülők túlzott óvó reagálása a testi tünetekre, a kontrollok hiánya, társas támasz hiánya.

A diagnózisalkotáshoz először ki kell zárni a szervi okok fennállását, csak ezután beszélhetünk pánikról. Az anamnézisnek részletesnek kell lennie, milyen volt az első rosszullét, és az hogyan zajlott le. Történt- e előtte valami, ami kiváltotta, és a családban előfordult-e már.

A pánikzavar kezelése

A pánikzavar gyógyszerekkel és pszichoterápiával kezelhető. Az agrofóbiával társuló pánikzavar kezelésére mindkét mód kombinációja tűnik hatásosnak. Gyógyszeres kezelés alkalmával antidepresszánsokat, vagy benzodizazepineket alkalmaznak mellyel 80 százalékban ritkítani vagy megelőzni lehet a rohamokat.

A pszichoterápia ettől még hatékonyabb, a terápia alatt a tévesen rögzült, testi állapot változására kialakult reagálást, értelmezést próbálják oldani. A kliens megtanulja figyelmét a testi érzéseiről elfordítani, reálisan értékelni azokat. Vannak olyan különböző technikák, mellyel a stressz helyzetekben megjelenő reakciót megtanulja nem tévesen értelmezni, mint pl: a légzésgyakorlatok, testmozgások. A naplóvezetés során fel lehet ismerni, a stresszhelyzetben tévesen megjelent gondolatokat, érzéseket.