Fitymaszűkület

A kóros fitymaszűkület definíciója helyenként nagyon eltérő lehet, általában 3 éves kor felett beszélhetünk róla, ha: 

• konzervatív kezelésre (pl. fitymatorna, steroid tartalmú kenőcs) nem oldódik 
• visszatérő gyulladások jelentkeznek
• a hátrahúzhatóság egyre jobban akadályozott és kifejezetté válik a heges szűkület 
• vizelési zavart okoz

A kóros fitymaszűkület előfordulása 1-16% közé tehető, ilyenkor a fitymán heges szűkület látható, nem vagy csak részben húzható hátra, ebben az esetben a fityma erőltetett hátrahúzása tilos, hiszen ezzel is a hegesedést és a következetes patológiás fitymaszűkület kialakulását segítjük elő.

Mikor forduljak orvoshoz?

Ha a következő tüneteket észleljük, mindenképpen gyermeksebészeti vizsgálat javasolt:

• vizelés során a fityma felfújódik (úgynevezett „ballooning” effektus látható)
• 10 éves korig nem képes hátra húzni a gyermek az előbőrt
• a fitymazsák és a pénisz visszatérő gyulladásai (balanitis, balanoposthitis) jelentkeznek
• a fityma bőrén egyértelmű hegesedés látható 

Ha a gyermek fityma hátrahúzását csak a sejtes letapadás akadályozza, nincs szükség gyermeksebészeti vizsgálatra.

Kezelés

A kezelés a súlyosságtól függ. Enyhe fokú fitymaszűkület biztonsággal és hatékonyan kezelhető rendszeres fitymatornával, illetve helyileg alkalmazható szteroid tartalmú kenőccsel. Ha a konzervatív kezelés sikertelen, vagy súlyos fokú a szűkület, a gyermeket tervezett műtétre (körülmetélés, ún. circumcisio) jegyezzük elő. Az ún. fitymaplasztikát munkacsoportunk nem ajánlja, mivel ebben az esetben sokkal gyakrabban találkozunk a szűkület kiújulásával. A műtét elhagyása közvetlenül nem veszélyezteti a gyermek életét, azonban súlyos vizelési panaszokat okozhat. 

A műtétet gyermekkorban altatásban, regionális érzéstelenítéssel kiegészítve végezzük általában egynapos ellátás keretein belül. A műtét során a fityma belső lemezét és a szűkületet eltávolítjuk, majd körkörösen, kipergő csomós varratokkal egyesítjük a sebvonalat. Műtétet követően jódtartalmú kenőcsös fedőkötést helyezünk fel, amely a műtét napján eltávolítható. A pénisz pár napig duzzadt lehet, a gyermek panaszai alapján szükség esetén szájon át adható fájdalomcsillapítót is igényelhet. Naponta többször jódtartalmú oldattal/kenőccsel történő sebkezelés, a műtéti terület tisztántartása javasolt.

A szövődmények ritkák, leggyakrabban sebgyógyulási zavar alakulhat ki. Hosszútávú szövődmény lehet a szűkület kiújulása, azonban megfelelő műtéti technika mellett ennek az esélye csekély, szinte irodalmi ritkaság. Ha a szövettani lelet krónikus gyulladást igazol, a sebgyógyulás lezajlását követően néhány további hétig szteroid tartalmú kenőcsös kezelés lehet szükséges.

Műtét után mikor forduljak orvoshoz?

• Láz, hidegrázás

• Gyógyszerre nem szűnő fájdalom

• Piros, duzzadt, váladékozó seb

• Ha bármilyen további kérdés, aggály van

(Dr. Radványi Ádám)

Útmutató

• A fitymaszűkület a fityma bőrének különböző fokú szűkülete, mely miatt a fityma a makkon részben, vagy egyáltalán nem húzható hátra.
• Ha a gyermek fityma hátrahúzását csak a sejtes letapadás akadályozza, nincs szükség gyermeksebészeti vizsgálatra.
• A kezelés a súlyosságtól függ. Enyhe fokú fitymaszűkület biztonsággal és hatékonyan kezelhető rendszeres fitymatornával, illetve helyileg alkalmazható szteroid tartalmú kenőccsel. Ha a konzervatív kezelés sikertelen, műtétre is sor kerülhet.