Mik is azok a szívenzimek?

Mik is azok a szívenzimek?

Mik is azok a szívenzimek?

1 perces olvasási idő
Megjelent: 2022.02.01.
Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász
A „szívenzimek”, azaz szív eredetű biomarkerek („szív-markerek”) olyan enzimek, fehérjék és hormonok, melyek emelkedett szintje a szívizom különböző eredetű sérüléseivel hozható összefüggésbe.

Mik számítanak szív eredetű biomarkereknek?

Jelenleg, a mindennapi klinikai gyakorlatban az alábbi „szív-markerek” használatosak:

  • CK, CK-MB: az emelkedett érték a károsodás után néhány órával (kb. 3-6 óra) már kimutatható, és kb. 3-4 nap alatt csökken vissza a normál körüli értékre.
  • Troponin (Troponin-I és/vagy Troponin-T): leginkább szívspecifikus enzim; értéke a szívizom károsodást követő 3-4 órában már emelkedni kezd, és akár 10-14 napig is kimutatható lehet a vérben.
  • BNP (NT-proBNP): leginkább akut vagy krónikus szívelégtelenség diagnosztikájában használatos.
  • Kevésbé specifikus markerek: mioglobin, LDH, GOT.

Milyen módszerrel vizsgálhatók a „szív-markerek”?

Egyszerű vérvétellel meghatározhatók. Megfelelő laboratóriumi háttérrel akár 1 órán belül látható lehet az eredmény.

Mi a „szív-markerek” vizsgálatának a célja?

  • A „szív-markerek” alkalmazásának legfőbb célja, hogy minél hamarabb lehessen diagnosztizálni az akut, sürgősségi ellátást igénylő szívproblémákat, és minél hamarabb megkaphassa a beteg a megfelelő kezelést.
  • A mellkasi fájdalommal jelentkező beteg differenciáldiagnosztikájában rendkívül fontos szerepet játszanak.
  • Fontos tudni, hogy bizonyos markerek „szívspecifikusabbak” (ilyen például a troponin), míg mások, egyéb izom (pl. vázizom) sérülésekor is emelkedettek lehetnek.
  • A „szívmarkerek” szintjének vizsgálata és a leletek kiértékelése mindig orvosi feladat. A kapott értékeket össze kell vetni egyéb vizsgálatokkal (pl. EKG, mellkasröntgen, szívultrahang) és a klinikai képpel, a beteg szubjektív panaszaival.

Mikor indokolt a szív eredetű biomarmerek szintjének vizsgálata?

Az alábbi állapotok esetén lehet szükség a „szív-markerek” vizsgálatára:

  • hirtelen fellépő szúró-nyomó jellegű mellkasi fájdalom;
  • fokozódó fulladásérzés, nehézlégzés;
  • tartós szédülés, eszméletvesztés;
  • ha az ellátó orvosban bármilyen okból kifolyólag felmerül a szívizom sérülésének lehetősége.

Milyen betegségek, kóros állapotok esetén lehet emelkedett a „szív-markerek” szintje?

  • Szívinfarktus.
  • A szívizom gyulladása (myocarditis).
  • Egyes szívritmuszavarok.
  • Megtört szív szindróma (’Takotsubo cardiomyopathia’).
  • Akut szívelégtelenség.
  • Egyéb, a szívet nem közvetlenül érintő betegségek esetén – pl.: szepszis, veseelégtelenség, gyomor-bélrendszeri vérzés, agyvérzés/stroke, súlyos égési sérülés, stb)
Bővebben
Kapcsolódó témák
Dr. Tóth Sára Rebeka Szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász Megjelenés dátuma: 2022.02.01.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Krioablációs eljárás
Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokon roncsolják. Mit lehet...
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata, azaz a hasnyálmirigyrák egy egyre gyakoribb, különösen agresszív lefolyású daganattípus. Mennyire gyakori a betegség, milyen tünetei lehetnek, hogyan...
Szemkárosodás
Az UV-sugárzás káros hatása egyértelműen összefüggésbe hozható a szürkehályog, a retinabetegségek és a szaruhártya-problémák kialakulásával. Télen, nagyobb magasságban, napsütésben, a hó fehér...
Nyugtalan láb szindróma
A nyugtalan láb szindróma (RLS) egy viszonylag gyakori, alvászavart okozó mozgási rendellenesség. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő beteg lefekvés után erős késztetést érez lábai mozgatására, ami...