• Dohányzás utáni sóvárgás tünete hamar jelentkezik, amint a nikotin kiürül a szervezetből, és a dopaminszint lecsökken. A nikotin utáni vágy 5-10 percig jelentkezik erőteljesebben, ilyenkor érdemes különböző technikákat bevetni (pl. séta, légzéstechnika, vízivás), amelyek elterelik a figyelmet.
• A hangulatingadozást, mint például az ingerlékenységet, nyugtalanságot, és a csökkent koncentrálóképességet a központi idegrendszer megváltozott működése váltja ki. Ilyenkor rövid élettani hatások is jelentkeznek, például megnövekedik a vérnyomás és a pulzusszám, ami fejfájást okozhat.
• Az alvászavar a nikotinmegvonás gyakori mellékhatása, és az álmatlanságtól, a nap folyamán fellépő fáradtság érzetig és aluszékonyságig változó mértékű lehet. A tüneteknek szintén a dopaminszint nem megfelelő működéséhez van köze, amely az alvásszabályozásban is szerepet játszik.
• Súlygyarapodás, fokozott étvágy is gyakran jelentkezik a dohányzás abbahagyása után. Az addig magasan tartott vércukorszint lecsökken, emiatt a dohányzó úgy érzi, hogy szénhidrátokat, édességeket kell, hogy fogyasszon, amivel ki tudja elégíteni ezt a hirtelen és gyakran megmagyarázhatatlan éhséget. A pótcselekvésként szolgáló nassolás szintén hozzájárul a súlygyarapodáshoz.
• Sokan megijednek, amikor a dohányzásról való leszokás után tartós köhögés lép fel. Bármennyire is furcsának tűnik, a köhögés ebben a szakaszban annak a jele, hogy a tüdő működése javul, nem pedig rosszabbodik. Előfordul, hogy influenza-szerű állapot jelentkezik, amelyet enyhe láz, rossz közérzet, és testfájdalmak jellemeznek pár napig. Ez egyszerűen a test hirtelen válasza egy ismeretlen helyzetre.
• A tüdő és az agy mellett az emésztőrendszer is reagál a nikotinmegvonásra. A belek mozgékonysága és összehúzódása megváltozik, ami lelassítja az étel emésztésének sebességét. Hat dohányzó közül egynél székrekedés lép fel, amelyek általában egy-két hétig tartanak. Sok-sok víz és a rostbevitel növelése általában hozzájárulhat a bélmozgások normalizálásához.

Forrás: Well Pr