Kik vannak nagyobb veszélynek kitéve?

Várandósság idején a kismamák immunológiai működése megváltozik, ami eleve növelheti az esetleges szövődmények kialakulásának esélyét. Azonban az alapbetegségek, illetve az olyan, részben a terhesség által kialakított betegségek, mint például a toxémia, a cukorbetegség, vagy a magasvérnyomás – amelyek normál terhesség során is plusz kockázatot jelentenek –, fertőzés esetén még nagyobb veszélyt hordoznak. Az anyai életkor, illetve a túlsúly szintén kockázati faktorok lehetnek.

Emellett számolni kell a terhességet kísérő mechanikai tényezőkkel is: a kismama rekeszizma a kisbaba és a terhes méh miatt felnyomódik, így kisebb a tüdőkapacitása, továbbá a várandós anyuka szíve eleve terheltebb a magzat miatt. Ebből a szempontból valóban nagyobb kockázatot hordoz egy terhesség a nem terhes állapothoz képest.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

A megelőzés kapcsán ugyanazok az elvek irányadók a várandósok, mint mindenki más számára: odafigyelés, maszkviselés, kézmosás, higiénia, távolságtartás, oltás, szükség esetén karatén.

„Amennyire megoldható, ne találkozzunk másokkal és próbáljuk meg elkerülni a fizikai kontaktust, főleg a 28. hét után, amikor fokozott a koraszülés kockázata. Nyilvánvalóan megnehezíti a helyzetet, ha van már gyermek a családban, főleg ha egyikük óvodába, a másik pedig iskolába jár.”

Mi a teendő fertőzés esetén?

Amennyiben a kismama koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalja magán mindenképpen menjen el Covid tesztre, és bizonyosodjon meg róla, hogy valóban vírus fertőzött-e. Fertőzöttség fennállása esetén ugyanolyan tüneti kezelés szükséges, mint mindenki más esetében: lázcsillapítás, bő folyadék fogyasztás, amennyiben szükséges antibiotikum – ezt általában már a súlyosabb helyzetben adnak. Ha az édesanya állapota romlik, akkor szakorvosi vizsgálat, kórházi felvétel és megfigyelés javasolt. Szintén ezt javasolt, ha a romló anyai állapot mellett a magzat érintettségére utaló tünetek jelentkeznek, például jelentősen lecsökken a magzatmozgás.

„Nagyon masszívan kell lázat csillapítani, ugyanúgy, mint a nem terhesek esetében. Ez azért kiemelten fontos, mert a napokig fennálló láz veszélyes lehet a magzatra, éppen ezért minden lázzal járó fertőzés után – így a COVID esetében is - ultrahang követés javasolt, hogy meggyőződjenek arról, hogy a baba rendben van” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mit kell tudni az oltásról?

A kismamák oltása a 12. hét után lehetséges, egyelőre Pfizer és Moderna vakcinákkal, melyekből két oltás szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Jelenleg az első oltás adható be a terhesség első trimesztere után, a második pedig a szülést követően.

„Magát a fertőzést értelemszerűen a várandósok esetében sem védi ki a vakcina. Az oltást követően ők is ugyanúgy reagálnak majd, mint mindenki más: fájdalmat tapasztalnak a végtagjaikban, esetleg lesz egy kis lázuk, de a komoly szövődmények - amik akár koraszülést eredményező sürgős császármetszéshez vezethetnek – jó eséllyel elkerülhetők. Az oltás épp ezeket hivatott kivédeni, hiszen jelen tudásunk szerint az oltás előnyei feltételezhetően meghaladják a potenciális mellékhatások hátrányait” – összegezte végezetül.