Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?
Mit lehet tudni az AstraZeneca Covid-19 elleni vakcinájáról?
1 perces olvasási idő
Megjelent: 2021.07.12.
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszervállalat és az Oxford Egyetem által közösen fejlesztett Covid-19 elleni vakcinát 2021. januárjában, harmadikként – a Pfizer/BioNtech és a Moderna oltóanyagait követően – engedélyezték az Európai Unióban, így Magyarországon is.
Erről olvashatsz a cikkben
Vakcina hatásmechanizmusa
Az oltóanyag egy úgynevezett ’vektorvakcina’. A koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént egy módosított, sokszorozódásra nem képes csimpánz adenovírus vektorba ültetik be és így juttatják be a szervezetbe. Ennek hatására saját sejtjeink állítják elő a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, mely immunválaszt vált ki. A bejuttatáshoz használt vektorvírus szaporodásra nem képes, így betegséget nem okoz, elbomlik a szervezetben.
Kiknek adható be az oltóanyag?
- 18 éves kortól engedélyezett a beadása.
- Krónikus betegségben szenvedőknek is adható.
- Időskorban (≥65 év) is megfelelő immunválaszt vált ki, hatékonysága nem csökken.
- Immunbetegség esetén egyéni mérlegelés alapján adható, de hatásossága csökkenhet.
- Várandósság és szoptatás esetén egyéni mérlegelés alapján.
Mikor nem adható be az oltóanyag?
- Akut betegség, lázas állapot esetén az oltást el kell halasztani.
- A vakcina bármely összetevőjével szemben ismert súlyos allergia esetén nem adható.
- A kórtörténetben más védőoltással, gyógyszerrel kapcsolatos súlyos allergiás, anafilaxiás reakció esetén egyéni mérlegelés szükséges.
- Első oltás után kialakult kóros vérrögképződés (thrombosis) esetén a második oltás nem adható be.
Oltási séma, hatékonyság
- A teljes védettséghez 2 oltás beadása szükséges, 4-12 hét különbséggel.
- A gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a vakcina hatékonysága 63%. Nemzetközi vizsgálatok eredményei alapján az látszik, hogy ha a két oltás között eltelik 12 hét, akkor növelhető a vakcina hatékonysága akár 82%-ra is.
- A teljes védettség kialakulása a második oltás után 15 nappal várható, hogy pontosan meddig tart a védettség, arról egyelőre nem tudni biztosat.
- Friss vizsgálatok alapján a vakcina hatékonynak tűnik a vírus újabb mutációi ellen is.
Oltási reakciók, mellékhatások
Bizonyos oltási reakciók gyakran előfordulnak a beadás után:
- izomfájdalom, duzzanat, bőrpír az oltás helyén;
- hőemelkedés, láz,
- rossz közérzet, fáradtság,
- fejfájás,
- hasmenés, hányinger, hányás.
Ezek átmenetiek, a legtöbb esetben pár nap alatt maguktól megszűnnek.
Forrás:oltóanyag alkalmazási leírásai (OGYÉI, EMA)
Kapcsolódó témák
Ajánlott vizsgálat
Azonos szerv gyakori betegségei
Szerző:
Dr. Tóth Sára Rebeka belgyógyász
Megjelenés dátuma: 2021.07.12.
Kérjük, értékeld a cikket!
Hasznos lehet
Krioablációs eljárás
Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokon roncsolják. Mit lehet...
Oltatni vagy nem oltatni?
Az immár több mint két éve húzódó, szinte napról napra változó vírushelyzetben kismamaként még nagyobb kihívás eligazodni, válaszokat találni, az oltást, a lehetséges szövődményeket, gyermekünk...
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigy rosszindulatú daganata, azaz a hasnyálmirigyrák egy egyre gyakoribb, különösen agresszív lefolyású daganattípus. Mennyire gyakori a betegség, milyen tünetei lehetnek, hogyan...
Szemkárosodás
Az UV-sugárzás káros hatása egyértelműen összefüggésbe hozható a szürkehályog, a retinabetegségek és a szaruhártya-problémák kialakulásával. Télen, nagyobb magasságban, napsütésben, a hó fehér...