Sárgaság

Mi a különbség a valódi és az álsárgaság közt?

Valódi sárgaság esetén a bilirubin, vagyis az epefesték felszaporodik és lerakódik a látható szövetekben:

• elsősorban a bőrön,
• a szem ínhártyáján (vagyis a szemfehérjében)
• és a nyálkahártyán.

Ilyenkor láthatjuk azt, hogy sárgás színezetűvé válnak az érintett szövetek. Az epefesték normál esetben a lépben szabadul fel a széteső vörösvértestekből és a vérkeringéssel a májba jut, majd az epével az epevezetékbe kerül, és a széklettel nagyrészt kiürül a szervezetből. Ebben a folyamatban történhet valamiféle megakadás, aminek eredménye a valódi sárgaság, az icterus.

A nem valódi, vagy álsárgaság sem ritka jelenség, és többnyire a sütőtök, sárgarépa nagyobb mennyiségű fogyasztása miatt jön létre a bőr narancssárga elszíneződése. Mindenesetre, ha nem ennyire kézenfekvő az ok, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hogy fény derülhessen a sárgaság okára, amely akár súlyosabb betegség, állapot is lehet.

A kóros sárgaság okai

Kissé leegyszerűsítve három fő betegségcsoport okozhat sárgaságot:

• Máj előtti fázis: Ebben az esetben vérképzőszervi- és immunbetegség, malária, vírusfertőzések miatt jön létre a sárgaság, illetve nagy szöveti vérzések, műtétek, transzfúzió is okozhatja. Ilyen okok miatt lehet sárga egy újszülött is, az emelkedett bilirubin szint eredményeként
• Máj eredetű problémák: Számos ok miatt mutatkozhat sárgaság a máj betegségei kapcsán, ez szinte mindig a májbetegségek egyik vezető tünete. Előfordulhat, hogy májgyulladás, bakteriális fertőzés, epepangás, tartós alkohol- vagy gyógyszerszedés okozza a sárgaságot. A terhesség alatt, és a B12-vitamin hiánya miatt is besárgulhat a bőr, és ennél jóval ritkább ok miatt is kialakulhat a tünet. Az ártatlan okok közé tartozik az ún. Gilbert szindróma, amely egy veleszületett enzimzavar és nem igényel kezelést. Mindenképpen orvosi vizsgálattal kell tisztázni a konkrét okot
• Máj utáni fázis: Epeúti rosszindulatú daganat, jóindulatú gyulladás, szűkület, hasnyálmirigy probléma éppúgy okozhat sárgaságot, mint a gyakori epekövesség és egyes ritka kórképek.

Minden olyan esetben ki kell vizsgálni a sárgaságot, amikor nem olyan egyértelmű az ok, mint például a sütőtök fogyasztás.

Forrás: Hepatológiai Központ (www.hepatologiaikozpont.hu)