Hogyan fogjunk hozzá a sportoláshoz?

• Az a lehető legoptimálisabb döntés, ha alacsony intenzitású edzést folytatunk. A mozgás tehát legyen séta, jóga, könnyű kerékpározás, úszás.
• Aki az intenzívebb, izzasztó edzésre vágyik, a súlyemelésnél eleinte saját testsúlyára építsen, próbálja ki, hogyan bírja a függeszkedést.
• Ha emelni kezd, a legkisebb súlyt vegye elsőre kézbe, majd fokozatosan növelje a kilószámot.
• Senki ne próbálja ott folytatni, ahol a betegség előtt abba kellett hagynia. Eleinte legyen a lehető legkisebb a megerőltetés.

Négy hétig tartsa be az 50/30/20/10-es alapszabályt

Ez azt jelenti, hogy az edzés keménységéből – a korábban megszokott erőnléthez képest –, vegyünk vissza:

• az első héten legalább 50%-ot,
• a második héten 30%-ot,
• majd a következő 2 hétben 20%-ot,
• végül 10%-ot.

Fontos lassan, megfontoltan haladni, mindent a betegség súlyosságához mérve. „A fokozatos visszatérés inkább hosszú hónapokban, semmint hetekben mérhető, még akkor is, ha a kezdésre 10-14 nap kihagyást jelölünk is meg” – javasolja dr. Keri Denay, egy orvosi sportközpont orvos-igazgatója (Ann Arbor, Michigan).

Panasz esetén forduljunk orvoshoz!

Azonnal abba kell hagyni a testedzést, és orvossal konzultálni, amint az alábbi tünetek közül bármelyik is jelentkezik:

• mellkasi fájdalom vagy erős szívdobogás
• magas szívritmus, olyan, ami nincs arányban a végzett gyakorlattal, illetve ha a szívverés szaporasága, a pulzusszám csak lassan tér vissza az alaphelyzetbe
• légszomj, nehezített légzés, vagy szokatlan, abnormálisan gyors légvétel
• túlzott mértékű fáradtság
• extrém mértékű izzadás vagy izomfájdalom
• ájulás
• látászavar (csőlátás), látásvesztés,
• láz.

Aki a fenti tüneteket figyelmen kívül hagyja és magas intenzitású edzést folytat, azt a kockázatot vállalja, hogy szívritmuszavar léphet fel nála. Egyeseknél miokarditisz alakul ki a koronavírus fertőzés hatására, amit olykor nem diagnosztizálnak, előfordul, hogy ez a panasz teljesen felderítetlen marad.

Fokozatosság és türelem a visszatérés kulcsa

„Hallgassunk testünkre és tartsuk észben, hogy az az 1-2 hét várakozás, amíg újra belevágunk, vagy a hetek, amíg visszatér a fittség, nem nagy ár. Lassan növeljük a fizikai aktivitást, míg biztonságos fokozatossággal rátalálunk a korábbi, normál rutinra.” – foglalják össze a lényeget a sportorvoslással foglalkozó kutatók.

Ezt a visszafogottabb időszakot használjuk arra, hogy azokra a dolgokra fókuszálunk, amelyek növelhetik, javíthatják a teljesítményt, az állóképességet, de nem váltanak ki fokozott izzadást.

Mire figyeljünk még?

Gondoskodni kell a megfelelő hidratációról. Általában véve célszerű csökkenteni az élet minden területén jelentkező feszültséget, tervezzük meg a helyes táplálkozást. Sőt, azt is érdemes észben tartani, hogy a pihenés maga is nagyon hasznos segítség, hosszú távon.

(Forrás: https://www.huffpost.com/entry/workouts-recovering-covid-19-exercise_l_60784334e4b089e3a2c80c2c)